Hibrid fűtési rendszerek

Mi is az a hibrid fűtési rendszer?

Végső soron azokat a telepítéseket nevezzük hibrid rendszernek, ahol legalább 2 (vagy több) hőtermelő rendszer végzi a fűtés- és a melegvíz ellátást (illetve újonnan a hűtést is). Ebből is lehet látni, hogy egy hibrid rendszer létrehozására rengeteg lehetőség adott. Legtöbb esetben viszont a hőszivattyú és a hagyományos- vagy kondenzációs gáztüzelés kombinációját nevezik hibrid rendszernek. Egyéb esetekben a hőszivattyú helyett lehet napkollektoros rendszer is, ami a hőtermelést kiegészíti. Akárhogy is, a meglévő technológiát keverjük egy megújuló hőtermelő berendezéssel. Ezek a rendszerek (napkollektor, napelem, hőszivattyú) kiegészítik a már meglévő hőtermelő rendszerünket úgy, hogy adott esetben mindkét rendszer ellássa a felmerülő fűtési- hűtési és használati melegvíz igényt. Először is nézzük meg részletesen, hogy milyen típusok is léteznek a hibrid rendszerekben.

A hibrid fűtési rendszerek típusai

Mint már említettük, a hibrid fűtési rendszer kialakításának különböző módjai vannak. Nézzük meg ezeket a lehetőségeket részletesebben, hogy pontosan lássuk az előnyeiket és hátrányaikat.

Gázkazán levegő-víz hőszivattyúval

Talán ez a legismertebb módja a hibrid rendszer kialakításnak. A hőszivattyúra gyakorlatilag alap hőtermelőként kell tekinteni, ami a fűtési szezon nagy részében el tudja látni a felmerült igényeket. A hidegebb időszakokban viszont a gázkazán kiegészíti, vagy át is veheti a hőszivattyútól a hőtermelés szerepét. Léteznek már olyan szabályozók is, amik nem csak a kazán vagy hőszivattyú hatékonyságát figyelik, hanem az aktuális energiaárakat is figyelik, hogy mindig a lehető legolcsóbb legyen az ügyfélnek a rendszerét üzemeltetni. Ezen megoldás esetén fontos, hogy hogyan is tudjuk az új hőszivattyúnkat a meglévő rendszerünkbe illeszteni. Ehhez már mindenképpen egy felkészült szakember szükséges, aki átlátja a rendszert és megvizsgálja, hogy hogyan tudja megfelelően illeszteni. Mekkora hőszivattyú kell? Erről is rengeteget lehet olvasni, fellelni. Ezen esetben nem szükséges a legnagyobb teljesítmények körül keresgetni, inkább a kisebb teljesítményű hőszivattyúk felé forduljunk. Azt lássuk, hogy a fűtési idény 6 hónapjából 5-ben tökéletesen elég a maximális igényünk 60%-a. A maradék 1 hónapra ott a gázkazán, ne féljünk használni. Pláne, ha már egy kondenzációs kazán.

Gázkazán levegő-levegő hőszivattyúval

Ez pedig talán a legelterjedtebb hibrid rendszer fajta. A levegő-levegő hőszivattyúknak hívjuk azokat a klímaberendezéseket, amik hőszivattyús üzemben képesek a fűtésre is. A mai, modern berendezések közül valamennyi már alkalmas fűtésre, viszont nem mindegy, hogy ezt milyen hatékonysággal, illetve milyen élettartammal teszi. Elterjedt a „fűtésre optimalizált” klíma kifejezés, ez azt jelenti, hogy maga a hőszivattyú alkalmas rendkívül alacsony (akár -20°C alatti) fűtési üzemre is. Ehhez azért több egyéb kiegészítés is szükséges, mint például az erre optimalizált körfolyamat, megfelelő tálcafűtés, vagy a kompresszor olaj fűtése. Hangzatos szám ezeknél a berendezéseknél az SCOP érték (Seasonal Coefficient of Performance - szezonális hatásfok). Minél magasabb ez az érték, annál hatékonyabban tud a berendezés fűtés üzemben működni. Ha ez az érték 4,1 felett van, akár kedvezményes villamos energia (H) tarifa is igényelhető.

Gázkazán fagyálló (vagy víz) -víz hőszivattyúval

Rendszer felépítésében rendkívül hasonló, mint hogyha egy levegő-víz hőszivattyúval kombináljuk a gázkészüléket, itt viszont a hőhordozó közegünk folyadék. Ez lehet kútvíz vagy egy fagyállós közeg, amit a talajszondánkban (függőlegesen lefelé fúrt 75-150 méter mély szonda) vagy talajkollektor (vízszintes irányban fektetve a csövek). Általában a szondás megoldást kerül ki győztesen, mivel legtöbbször nincs akkora szabad felület, amit a hőszivattyú számára szükséges. Viszont ezen megoldás annyira megdrágítja a hibrid rendszert, hogy a legtöbb megrendelő a levegős hőszivattyúkat használja.

Gázkazán napkollektoros rendszerrel

A 2000-es évek elején rendkívül népszerű volt a napkollektorok telepítése és üzemeltetése, azóta viszont egy kicsit megkopott a csillagjuk. Mire is jó használni a napsugárzást? A legtöbb esetben melegvíz készítésre. Egy jól méretezett napkollektoros rendszernél a melegvíz készítésre fordított energia 2/3-át a napsugárzásból elő tudjuk állítani. Egy átlagos családban ez azt jelenti, hogy 2 db napkollektorral és a hozzá tartozó gépészeti rendszerrel ez könnyen meg is valósítható. A fő probléma ott szokott kezdődni, amikor ezt szeretnénk fűtésre is használni. Magyar klimatikus viszonyok mellett nyáron, egy derült napon 1m2 napkollektor felületből több mint 1.000 Watt teljesítmény nyerhető. Januárba, egy hideg napon ugyanez a felület körülbelül 100 W teljesítmény leadására alkalmas. Ahhoz, hogy ezt fűtésre hasznosítani tudjuk jelentős felület szükséges (20 m2 felület, ami nagyságrendileg 10 napkollektor télen 2.000 W, nyáron viszont 20.000 W teljesítményű). Ha nincs egy nagy felületű medencénk, inkább csak maradjuk a melegvíz készítésnél.

Gázkazán napelemes rendszerrel és elektromos kiegészítő fűtéssel

Ez talán a legegyszerűbb módja a hibrid rendszer kialakításának, hiszen nem is kell más, mint kvázi egy víztér és egy elektromos fűtőpatron. Talán egy kicsit szebb megoldás egy elektromos kazán, de a rendszer felépítésén sokat nem változtat. Itt a napelemes rendszer által termelt energiát szeretnénk melegvíz készítésre, illetve fűtés rásegítésre használni. Többször lehetett találkozni ilyen megoldással, főleg azon a telepítési helyeken, ahol még sikerült a szaldó elszámolásba belépni a napelemes rendszerrel. Viszont mindenképpen érdemes számolni. Sokan úgy gondolták, hogy 2-3.000 kWh többlettermeléssel kvázi kiváltják a gázfogyasztásukat szinte teljesen, hiszen az alig volt 1.000 m3/év. Aki egy kicsit figyelt fizika órán, az könnyen ki tudja számolni, hogy 1 m3 földgáz 9,5 kWh villamos energiának feleltethető meg. Kazánoknál még mindenképpen egy hatékonysággal számolni kell, nem mindegy, hogy azt a gázt egy kondenzációs – vagy egy nyílt égésterű kazán tüzeli el, de a különbség akkor is majdnem egy nagyságrend! A fentebb említett 1.000 m3 egy modern kondenzációs kazánnal körülbelül 9.000 kWh! Sokkal érdemesebb már akkor a „Gázkazán levegő-víz hőszivattyúval” bekezdésben tárgyalt rendszerek felé venni az irányt.

Megéri egyáltalán kombinálni? Érdemes hibrid rendszerben gondolkodni?

Sajnos erre mondanám, hogy nehéz kérdés. Vannak vitathatatlan előnyei:

• Környezettudatosság, hogy próbáljunk minél tudatosabban a kisebb fogyasztású rendszerek fel mozdulni. Pláne, ha megújuló energiaforrásokat ül ki tudjuk használni
• Nagyobb biztonságban vagyunk, hiszen, ha módosulnak az energiaárak, akkor könnyen tudjuk a mindig legkedvezőbb alternatívát használni. Az sem utolsó szempont, hogy a kellő tartalék is rendelkezésre áll, ha valami miatt a tél közepén megáll egy hőtermelő.
• Otthonunk értékét növelő beruházás, energetikai hatékonyságban könnyen tudunk kategóriá(ka)t ugrani.

Viszont hátrányai is akadnak:

• Többlet beruházási igény, mivel több hőtermelőt szükséges vásárolni. Egy jó minőségű és hatásfokú hőszivattyú gyakran lényeges drágább, mint egy kondenzációs gázkazán
• Nagyobb karbantartási költség, mivel több hőtermelőt kell karbantartani, meghibásodás esetén javítani
• Megfelelő szabályozás kialakításának elhagyása esetén erősen szükséges a folyamatos beavatkozás.
• Némelyik megoldás elég költséges beruházás tud lenni

A fentieket mérlegelve mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy bele akarnak-e vágni egy hibrid rendszerbe. Több gyártónak van már előre elkészített megoldása (Ariston, Immergas), de a többi gyártónál (Vaillant, Bosch, Baxi és még sokan mások) is megvannak az építő kockái egy jó hibrid rendszernek, csupán a helyes megoldást kell kiválasztani.

Ha a hibrid rendszerek felkeltették érdeklődését, vagy elbizonytalanodott, hogy önnek mely elemek szükségesek, érdeklődjön alábbi elérhetőségeink egyikén, vagy látogasson el hozzánk személyesen.