„Kazánnyomás” – mikor jó, mikor rossz?
A modern kazánok felé rengeteg az elvárás. Fűtsön megbízhatóan, legyen mindig melegvíz, tudjuk rajta keresztül a rendszert légteleníteni, üríteni, feltölteni, legyen benne elegendő tágulási térfogat, elég nagy szivattyú és még sorolhatnánk. Pár évtizeddel ezelőtt egy 5-6 m2 kazánházat hagytak. Most már férjen el a fürdőszobában a falon, de lehetőleg a kazánon kívül semmi sem látszódjon. Így az összes olyan szükséges szerelvény, mérési pont meglétét is elvárjuk a kazántól, mint a hőmérsékletek vagy a nyomások mérése (korábban erre is külön termo- illetve manométereket használtak). Mai összefoglalónkban egy kicsit a fűtési rendszer nyomásáról, amit tévesen legtöbbször csak kazánnyomásnak hívnak, ingadozásának okairól szeretnénk egy kicsit bővebben írni.
Mi az a rendszernyomás?
Rengetegszer halljuk, hogy „Leesett/felment a kazánnyomás”. Nem, nem a kazánnyomás, hanem az egész fűtési rendszerben módosul a nyomásérték. Ez gyakorlatilag a kazánban, csövekben, szerelvényekben lévő víz és levegő egyensúlya. Annak érdekében, hogy a szivattyúnk megfelelően tudjon működni, a rendszernyomásnak megfelelőnek kell lennie.
Alacsony „kazánnyomás” = Nem jó.
Magas „kazánnyomás” = Nem jó.
Ha nyomásról van szó, milyen magas a túl magas vagy a túl alacsony?
A mai kereskedelmi forgalomban kapható készülékek legtöbbje vagy manuális- vagy digitális (kazán kijelzőjén látható) nyomásmérővel rendelkezik. A legtöbb kombi kazán manuális nyomásmérője 0 és 4 bar közötti nyomást jelez. Az ideális tartományt (ami a legtöbb esetben 1-1,5 bar) egy külön zöld sávval bizonyos típusok még ki is emelik. Bármi, ami 1 bar alatt van, már nem kívánatos érték, ezt nevezzük alacsony nyomásnak. A magas nyomás 2,5 bar vagy afelett kezdődik a legtöbb készülék esetén. Hiába van a nyomásmérő 4 bar-ig skálázva, a legtöbb esetben 3 bar nyomásnál már megjelenik a víz a készülék körül, hiszen ez az a pont, ahol a legtöbb háztartási kazánban lévő biztonsági szelep (hiszen ezt is elvárjuk, hogy legyen benne) kinyit.
Mik lehetnem az okok?
Vegyük szépen sorra a nyomásingadozás szempontjából a leggyakoribb okokat.
- Túl sok víz van a rendszerben
Alapvető hiba, amikor nem figyelünk, vagy nem elég gyors a kezünk, és némileg túltöltjük a fűtési rendszerünket. Nem kell megijedni, még a gyakorlott kollégák között is előfordul. Szerencse, hogy a kazánon szinte minden van, így leürítő szelep is, és ezen keresztül gyorsan le lehet engedni. Ha nem találnánk, akkor a rendszeren több pontos is lehet keresni ürítési lehetőséget. Ez akár a radiátor légtelenítője, vagy a fűtési csövek elosztására szolgáló egység végén található a leggyakrabban.
- Hibás alkatrész - Alacsony nyomás
Már lassan rutin szerűen tudjuk, hogy hol van a kazánon a feltöltő csap, mégis mindig azt tapasztaljuk, hogy a nyomás rendszeresen leesik. Ilyenkor szükséges kideríteni, hogy a rendszerrel, vagy a kazánnal van-e a probléma. Ennek legegyszerűbb módja, hogy kikapcsoljuk a kazánt, hagyjuk a rendszert kihűlni (hogy a hőmérsékletváltozásból adódó nyomásingadozás ne zavarjon meg minket), és elzárjuk a kazán alatt/mellett lévő csapokat. Így a készüléknek csak magában kell tartania a nyomást. Ha így stabil marad a nyomásmérő, akkor a rendszerben kell a problémát keresni, ha továbbra is csökken akkor a kazánban. Ez a legtöbb esetben már szakembert igényel, hogy kiderítse, pontosan merre lehet a szivárgás. Kazánon belül itt lehet gyanakodni bármely alkatrészre, ezeknek látható jele is van a legtöbb esetben. Vagy a kazántest lyukas, ez a kondenzációs kazánoknál trükkös, hiszen az ember nem látja, ahogy a hőcserélőből a kondenzátum szifonon keresztül a csatornába távozik a víz. Ezt szintén szemrevételezhetjük, amikor le van zárva a rendszer, hogy a kondenzvíz elvezető csövön keresztül távozik-e víz.
- Hibás alkatrész - Működés közben ingadozó nyomás
A rendszer szépen tartja a nyomást, viszont azt tapasztaljuk, hogy amikor megy a kazán, akkor jelentős nyomásingadozások vannak (például a 1,5 barra beállított rendszer 2 bar fölé emelkedik rendszeresen). Amikor a kazán üzemel, hőt termel. A megtermelt hőmennyiséggel fűtünk vagy használati meleg vizet készítünk, de minden esetben hőmérsékletet emelünk. A hőmérséklet emelkedésének hatására a víz tágulni kezd. Ezen tágulások kompenzálására kell a rendszerünkbe a tágulási tartály. Ennek egyik oldalán víz, a másik oldalán nitrogén (de ehelyett inkább levegő) található, egy gumi membránnal elválasztva. Amikor a víz tágul a tartályban a víz mennyiség megnövekszik, és a túloldalán a gáz összenyomódik, ez által a rendszerben minimális lesz a nyomásváltozás. A nagy ingadozásnak lehet oka, hogy a gáz oldal nincs megfelelően beállítva, vagy a rosszabb esetben a membrán átszakadt és a gáz oldalt is víz tölti meg. Könnyen kideríthető, ha a tágulási tartály szelepén keresztül víz távozik akkor szakadt a membrán. Mindkét esetben le kell engedni a kazánról a nyomást. Amennyiben víz jött a szelepen, akkor csak a tartály cseréje ad megoldást. Amennyiben gáz távozott, akkor a nyomást 1 bar könyékére e kell állítani. Fontos, hogy a membrán túloldalán ne legyen nyomás, mert anélkül nem tudjuk korrektül megcsinálni. Ehhez legtöbb esetben egy biciklikerék pumpa és egy nyomásmérő hozzá bőven elegendő.
- Hibás alkatrész – Magas nyomás
Ha folyamatosan magas a nyomás, hiába ürítjük a rendszert, akkor valamennyi esetben tömítetlenség az okozója az ivóvíz rendszer felől. Általánosságban lehet azt mondani, hogy az ivóvíz rendszert úgy méretezik, hogy a legrosszabb helyen lévő csapolón is meglegyen a minimum 0,5 bar túlnyomás. Ha ezt hozzáadjuk a környezeti 1 barhoz, akkor mindjárt megkapjuk a minimum 1,5 bart. A gyakorlatban ez a legtöbb esetben inkább a minimum 2,5 bar, vagy ennél magasabb. Ez egy hibás alkatrészen keresztül folyamatosan tölti a fűtési rendszerünket, hiszen a magasabb nyomású helyről mindig az alacsonyabb nyomás felé halad a víz (tudja a fizikát). Itt azokon a pontokon történhetett a hiba, amin keresztül az ivóvíz be tud jutni a fűtési rendszerbe. Ez lehetséges a töltőcsapon keresztül, kombi készülékeknél a lemezes hőcserélő, vagy ha indirekt kazán van melegvíz tárolóval, akkor a tároló spirálján keresztül. Itt minden esetben csak a hibás komponens cseréjével lehet a problémát orvosolni. Ha hosszabb távon magas nyomáson használjuk a készüléket (Mert mondjuk „csak” 2,2 bar-ig tölti, és még üzemel), akkor könnyen kerülhetünk abba a helyzetbe, hogy egyéb alkatrész is tönkremegy, vagy a tömítések feladják a küzdelmet.
Veszélyes a túl magas nyomás? Fel fog robbanni a kazánom?!
A rövid válasz az, hogy nem fog. A hosszabb válasz, hogy jobb esetben van annyira okos a kazánunk, hogy hamarabb megáll, a „rosszabb” pedig, hogy a biztonsági szelep ki fog nyitni, és a túlnyomás azon keresztül távozik. Persze, ha éppen a töltőszelep hibája miatt megy fel a nyomás, akkor ott folyamatosan folyni fog a víz. De felrobbanni nem fog a kazán.
Összefoglalva
Rendszeresen ellenőrizze a kazán nyomásmérőjét, szükség esetén töltse fel a töltőhurkon keresztül a fűtési rendszert. Ha apró nyomásingadozásokat lát (0,1-0,2 bar), az egy zárt rendszerben teljesen normális jelenség. Amennyiben nagy mértékű kilengéseket tapasztal, már lehet gyanakodni, hogy valami nem a rendetetésének megfelelően működik. Itt a kilengés irányából lehet következtetni a hiba jellegére.
Ha hibát tapasztal, a legjobb, ha mihamarabb orvosolja, de a rendszeres karbantartással a legtöbb probléma elkerülhető. Például a tágulási tartály nyomásának beállítása minden karbantartásnál egy elengedhetetlen lépés.
Amennyiben további kérdése merülne fel, állunk rendelkezésre elérhetőségeink egyikén.